1. Szabályos-e, hogy a Fertő tó ezen szakaszán ilyen beruházás zajlik?
A fejlesztés során érintett terület a Fertő tó magyarországi partszakaszán az egyetlen olyan terület, ahol a múltban is lehetett és jelenleg is lehet turisztikai célú beruházást végrehajtani. Ez egy eddig is használt terület volt. A fejlesztési területet a ’60-as években idegenforgalmi célokra hozták létre mesterségesen. Az iszapfeltöltéssel létrehozott szárazulaton működött a Fertő-tavi vízitelep, amelynek a felújítása történik a beruházás során, nem pedig érintetlen területek beépítése. A fejlesztés valamennyi természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi engedéllyel rendelkezik és megfelel a hatályos jogszabályoknak.
2. Miért van szükség a fejlesztésre?
A Fertő tó magyarországi, turisztikai célra kijelölt partszakasza az elmúlt évtizedekben folyamatos minőségromláson ment át, míg a tó osztrák oldala egyre csak épült. Ennek következtében a magyar családok, kikapcsolódni vágyók többsége is arra kényszerült, hogy az osztrák oldalra menjen pihenni, hiszen igen komoly minőségű különbség volt a két oldal között. Míg az osztrák részen modern körülmények várták a pihenőket, addig a magyar vízitelepen iszapos strand, elöregedett kiszolgáló egységek és korszerűtlen infrastruktúra volt a jellemző. A Fertő Part beruházás célja, hogy minőségi, családbarát közösségi tér alakulhasson ki a tó magyarországi partszakaszán, hogy a helyieknek, környéken élőknek és a térségbe érkező turistáknak ne kelljen az osztrák oldalra menniük, ha kikapcsolódni, fürdőzni vagy éppen sportolni szeretnének a Fertő tó partján.
3. Mi van a cölöpházakkal? Világörökségi védelem alatt állnak-e ezek? Miért kell elbontani?
A Fertő-táj, a tó és környezete – mind hazai, mind osztrák részen – 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, mind kulturális értékei, mind természeti kincsei miatt. Fontos tudni, hogy a világörökség maga a Fertő-Neusiedler See kultúrtáj és nem az épített környezet, így a vízitelep egyetlen épülete – például a cölöpházak – sem képviselnek épített világörökségi értéket. Ezt szakmai szervezetek is alátámasztják, a tervezés során ugyanis világörökségi hatásvizsgálat is készült, amely nem jelölt meg világörökségi szempontból értékes épületet a fejlesztési területen. Ugyanezt erősíti meg a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület és az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szakmai civil szervezet állásfoglalása is. A mostani fejlesztés célja minden szempontból biztonságos és a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak megfelelő környezet kialakítása. A cölöpházak bérelt állami területen álló építmények. Egy állami forrásból megvalósuló beruházás nem finanszírozhatja magánnyaralók rekonstrukcióját, ráadásul olyan épületekét, amelyek nem felelnek meg több hatályos jogszabálynak.
4. Mikor lesz ismét használható a part?
A Fertő Part megújításának első ütemében (mely 2020. decemberében kezdődött és átfutási ideje legfeljebb 16 hónap) a mélyépítési, partfalépítési munkálatok mellett a közműrendszer kialakítása történik majd meg. Ezen kívül elkészülnek a kikötők, az iszapszikkasztók és tárolók, valamint megkezdődik a mederkotrás. A fejlesztő cég célja, hogy azok a csoportok, sportegyesületek, akik korábban is használták a partot, minél előbb újra használhassák a terület bizonyos részeit, például a kikötőket.
5. Miért van szükség a strand fejlesztésére?
A Fertő Part teljes megújulásának központi eleme az új strand lesz. A korábbi (iszapos) strand helyén egy színvonalas, modern part kerül kialakításra, a mederkotrásnak köszönhetően tisztább tóvízzel és kiépített medencékkel vár majd mindenkit. A strand fejlesztéssel párhuzamosan megújulnak a kiszolgáló egységek és a vizes blokkok. Végre az ausztriai strandokhoz hasonló fürdőzési lehetőség lesz a Fertő tó magyar oldalán is.
6. Miért volt szükség fakivágásra a helyszínen?
A Fertő Part beruházás területén csak azokat a fákat vágták ki, amelyek invazívak, tájidegenek voltak vagy később létrejövő épületek helyén álltak. Ezeket a természetvédelmi hatóság és a nemzeti park szakemberei hagyták jóvá. Az egészséges és értékes növényeket egyedi törzsvédelemmel látták el a területelőkészítő munkák során, hogy a kivitelezés alatt ne sérüljenek. A fejlesztés eredményeként a teljes terület több, mint 70%-a zöldfelület lesz, ami az osztrák üdülőhelyeket is figyelembe véve a legmagasabb érték a Fertő tó körül.
7. Miért kellett kivágni a nád egy részét?
Területelőkészítés során került sor a nád learatására, amely természetvédelmi szempontból is indokolt volt, hiszen olyan nád vágása történt meg, amely több éves, rossz állapotban lévő, elhanyagolt növényzet volt. Természetvédelmi előírást teljesített a fejlesztő cég azzal, hogy folyamatosan vegetáció mentes területként tartotta az érintett részeket, így elkerülhető az élővilág károsodása a kivitelezési szakasz folyamán. A folyamatok során az érintett nádas részekből több, mint 100 tonna illegális szemét elszállítása történt meg, ami az évtizedek alatt halmozódott itt fel. Ezek között több konténer veszélyes hulladék is volt. Ez is azt támasztja alá, hogy itt nem egy eddig érintetlen terület beépítése fog megtörténni, hanem egy elhanyagolt terület természetvédelmi szempontból is szükségszerű megóvása megy végbe a fejlesztés révén.
8. Mennyire lesz környezetterhelő a kivitelezés? A teherautók nem okoznak-e komoly károkat?
A beruházás során fontos szempont volt, hogy minél alacsonyabb legyen a környezetterhelés. Olyan terepépítési metódus került kiválasztásra, hogy a helyszínen kitermelt talajból, iszapból ne kelljen kivinni szinte semmit, itt helyben kerüljenek ezek felhasználásra. Befelé ugyan kell hozni építőanyagokat. A beszállításra használt járművek mennyisége az adott feladatokhoz igazodik, általában (napi 25-30 jármű). Ráadásul olyan útvonal közlekednek, amely a lehető legkevésbé terheli a környék lakott területeit, rendkívül alacsony forgalmú, külterületi utat használ a kivitelező. Ezzel a környék két települése, Balf és Fertőrákos szinte teljes egészében mentesül a teherforgalom alól.
9. A beruházás elemei között lehet olvasni a sportközpontról is, indokolt-e a tó partjára ilyen létesítmények építése?
A kikapcsolódás ma már nem csak vízi fürdőzést jelent, hanem igen sokan aktív pihenést keresnek ezen címszó alatt. A Fertő Part beruházás keretében a sportolni vágyók is megtalálják a számukra értékes lehetőségeket. Ráadásul ez egy olyan elem, ami hozzájárul a beruházás négyévszakossá tételéhez is. A vízparti turisztikai desztinációk esetében – így a korábbi Vízitelep esetében is – jellemző volt, hogy leginkább nyáron látogatták. A fejlesztés célja, hogy a megújuló Fertő Part egész évben az élmények otthona lehessen. Ezért a nyári funkciók – mint például strand – mellett a fejlesztés része lett egy sportcentrum, de kialakításra kerül egy Ökocentrum is. Ezek kifejezetten azzal a céllal épülnek, hogy lehessen tematikus iskolai táborokat szervezni, vagy a sportolók egész éves felkészülését biztosítani tudjuk. Fontos, hogy komplex kikapcsolódási lehetőségeket kínáljunk: ebben az esetben egy sportolással egybekötött séta, játszóterezés vagy étkezés az egész család számára tartalmas program lehet.
10. Kikkel egyeztettek a projekt terveinek összeállításakor? Mennyire igazodik az egyesületek, a part leendő használóinak igényeihez?
A beruházást komoly szakmai előkészítés, széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg. A területet korábban is használó egyesületek és sportszervezetek már a tervezésnél szakértelmükkel segítették a munkát. A horgász egyesületek például a csónakkikötő befogadóképességét határozhatták meg, a vitorlás szövetség pedig a kikötő beállók számának és méretének paramétereit adhatta meg. A műfüves focipálya pedig a helyi sportfelügyelet kérésére került a tervekbe. Ezen kívül szabadtéri kosárlabda pályák és három teniszpálya is helyet kap a Fertő Parton. Ez egyébként fenntarthatósági szempontból is a legkedvezőbb megoldás. Cél, hogy a térségben élő több száz utánpótlásnevelésben részt vevő vagy hobbi sportoló gyermek és felnőtt használja majd örömmel a sportpályákat.
11. Hova kerül majd a beruházás során kitermelt iszap? Nád között elég komoly bűzt eredményezhet? Hogyan akarják ezt elkerülni?
A fejlesztés egyik fontos eleme környezetvédelmi szempontból az iszaptározók kialakítása. A környezetvédelmi előírások maximális betartása mellett ezekbe a tározókba kerül a kikotort iszap. A legtöbb osztrák strandon ezzel a megoldással tárolják és különítik el az iszapot.
12. Ki finanszírozza a beruházást?
A fejlesztés 100 százalékban hazai forrásból valósul meg. A Magyar Kormány támogatásával, a Modern Városok Program keretében kerülhet sor a beruházásra, amely a Sopron-Fertő turisztikai térség fejlesztéseinek csúcsa, a térség fontos idegenforgalmi mágnese lehet, elősegítve a környező települések turisztikai fellendülését is.