Hírek

Fertő Part fejlesztés építész szemmel II. rész

A Fertő Parton olyan léptékű zöld érték is épül, ami képes elnyelni a terhelést, mi több, ezzel meg is védi a természeti környezetet – hangsúlyozta Mohácsi Sándor tájépítész. Folytatódik kétrészes írásunk a fejlesztés terveinek és összképének kialakításáról, a megvalósuló terek, épületek és magának a természetnek az összhangjáról. Ezúttal Mohácsi Sándor, az S73 iroda vezető tájépítésze válaszolt kérdéseinkre.

Tima Zoltánnak is említettem, hogy szakmai felületen több alkalommal lehetett olvasni közös munkáikról – pl. Kossuth tér megújítása, BudaPart projekt stb. A Fertő Part kapcsán milyen volt a közös munka? Hogyan hatott egymásra a két tervező? Volt-e oda-visszacsatolás a munka során?

Természetesen. Folyamatos visszacsatolás volt. Zoltánnal a közös munka már nem tud olyan lenni mintha most kezdenénk együtt dolgozni, mert 15 éve kezdtük. Nagy egymás iránt tanúsított bizalommal végezhettük a munkánkat. Erről nyilván az elmúlt másfél évtized sikereinek és kudarcainak közös megélése tehet. Hiszünk benne, hogy mindketten képesek vagyunk olyan irányba terelni a számos szaktervezőből és kollégából álló tervezőcsapatot, hogy az eredeti célkitűzés optimális módon valósuljon meg. Így ezek a munkák kiemelkedő bonyolultságuk ellenére is örömteliek.

Klasszikus építési beruházásnak tekinthető-e a Fertő Part, illetve mekkora ebben a tájépítészet szerepe?

Ez nem egy „építészeti” beruházás. Ez a Fertő táj bekapcsolása a hazai turisztikába. Hogy ebben a tájépítészet szerepe jelentős volt-e? Igen. Elengedhetetlen. A tájépítészetet sokan nem értik. Ez nem csak környezetépítészet. Bár az is. Nem csak kerttervezés. Bár az is. Nem csak természetvédelem, vagy környezetvédelem, bár ezek is. A tájépítészet feladata számomra az, hogy az ember tevékenységét képes legyen beilleszteni, szervesíteni úgy a környezetbe, hogy kompenzálni tudja az környezetterhelést.  Ez sok projektben nem tud még megvalósulni, de itt egy olyan léptékű zöld érték is épül, ami képes elnyelni a terhelést, mi több, ezzel meg is védi a természeti környezetet.

Milyen alapelvek mentén került kialakításra a tájépítészeti terv?

Egyszerű. Honos növények által dominált. Könnyen üzemeltethető. Natúr, ahol a terhelés nem akkora, például az Ökoparkban és intenzívebb ott, ahol a terhelés magasabb fokú, mint például a kikötők partján. De ez nem szimplán tájépítészeti terv, hanem sok együtt dolgozó szakág, a tájépítész által is összecsiszolt szakmaisága. Lesz helyi vízszikkasztás. Ez egyszerűnek tűnik, hisz nem kell vezeték és jó a növényeknek is. De ezt régi beidegződések miatt sajnos nem olyan egyszerű megvalósítani. Sok munka kellett ahhoz, hogy az itt lehulló esőcsepp ne vezetékbe kerüljön. Gondoljanak csak bele, hogy hány városi vízfolyás kiszáradt medrét ismerik, mert a csapadékvíz nem oda, hanem általában a csatornahálózatba kerül.

Természetvédelmi területen járunk, ahol különösen fontos a természeti élővilág és környezet megóvása, tiszteletben tartása. Ez a szempont hogyan tud érvényesülni a Fertő Part beruházás kapcsán, milyen szerepet kapnak a zöld területek ebben a fejlesztésben?

Ez a terület már eleve az volt, és ma is mesterséges. A Fertő tó vízszintje és így maga a tó is az, hiszen egy gát és zsilipje szabályozza a vízszintet, és ezzel az egész itteni, emberi tevékenység erős hatásai mellett kialakult ökoszisztéma életterét. Ha magára hagynánk ezt a területet hamar feltöltődne és megváltozna a mostani egyensúly. Ez a fejlesztés egy a terület vízjárását is biztosító kotrásokból korábban kialakult iszaphalmon épül ki. Ide szűkíti az emberi látogatókat. Ezzel a terhelést lokalizálja. Ez pedig helyben semlegesíthető, ha olyan léptékű a zöldfelületi rendszer, hogy képes erre. Ez a hely arra való, hogy az ide látogató ember megismerje a természetet, hiszen arra szüksége és igénye van, de mindezek mellett annak valós, több nagyságrenddel nagyobb érintetlen területét egyáltalán ne bolygassuk.

Engedje meg, hogy egy gondolatot idézzek a honlapjukról: Meggyőződésünk, hogy olyan hiteles emberi környezet kialakításában tudunk részt venni, ami mind a tágabb fizikai és szellemi kontextusában, mind részleteiben magas szinten képes megfelelni a használói – és az alkotói – igényeknek. Mitől hiteles, mi teszi hitelessé a Fertő Partot (a beruházást, annak szakmai-tájépítészeti tartalmát)?

Erről nekünk nehéz beszélni. Ezt annak kell majd éreznie, aki idelátogat kb. 3 évvel a telepítések után. Amikor már a fák fáknak, a cserjék vesszői pedig bokroknak látszanak. Hiteles? Számomra a gondost jelenti. A jóra, jobbra való törekvést. Ennek kell itt látszania majd. A kiválasztott növényeken kívül a berendezési tárgyakban, a medencéből megélhető (tér-)élményben. Talán akkor leszek a legnyugodtabb a hitelesség tekintetében, ha az ide látogatók számára egy egyértelmű, magától értetődő térrendszerre sikerül ráépíteni a sokszínű igényekre reagálni képes funkcióláncot. Magyarul, akkor dolgoztunk jól, ha az emberek többségének nem jutunk eszébe, hanem csak egyszerűen jól érzik magukat.

Ha a beruházás egészét nézzük, mit lehetett megőrizni a korábbi tájelemekből, miért és hogyan? 

A fás állomány menthető részét megőriztük. De a szikes környezet kemény feladat a növényeknek. Sajnos sok balesetveszélyes állapotú egyed volt a területen. A cserjés területek egy része is megóvásra kerül az északi területen. Az is cél volt, hogy a korábban a partról feltáruló tájképben ne álljon be zavaró változás. A zöld fejlesztés és a lombkoronák pufferálják, takarják majd a fejlesztés majdnem egészét.

Van-e a tájépítészeti tervnek olyan része, ami különösen is kedves  Önnek, amire büszke?

Személyesen kedvesek számomra a játszóterek. Mert a befogadó, előítéletmentes gyerekeken keresztül tud majd igazán hatni ez az egész park. Nekik kell itt olyan élményeket szerezni, hogy azokra alapozva teljes családok ökológiai környezetünkhöz való hozzáállása megváltozzon. Büszke pedig arra vagyok, hogy a munka kapcsán megismert kicsit később induló, párhuzamosan futó osztrák projektek nagyon hasonló következtetésekre, megoldásokra jutottak, mint mi. Ez megnyugtató megerősítés.