Megszokhattuk, hogy bizonyos érdekcsoportok és körök folyamatosan kritizálják a közösség számára készülő Fertó Part beruházást. Újabban a fejlesztés részeként megépülő Fürdőházat is támadják. Lássuk, hogy miről is van szó! Ehhez azonban vissza kell nyúlni az időben, egészen az 1900-as évekig. Az első strand 1839-ban nyílt meg Fertőbozon, Széchenyi István kezdeményezésére. Az 1900-as évek elejéről pedig egy korabeli képeslapon és Sopron Vármegye térképén is említik, illetve megjelenítik a Fertő tavi fürdőházat.
A Fertő tó már az előző évszázadokban is igen kedvelt fürdőhely volt. Az első strand 1839-ban nyílt Fertőbozon Széchenyi István kezdeményezésére. Ez azonban sajnos nem sokáig üzemelt. Széchenyi fertői fürdőjének a megye álláspontja és a földesúri tulajdonjog kibékíthetetlen ellentéte vetett véget. Sopron vármegye ugyanis nem nézte jó szemmel a fertőbozi létesítmény működését, olyannyira, hogy többször is igyekezett lefaragni jövedelméből. Az uradalom vezető tisztviselői végül úgy határoztak, hogy inkább a fürdőt szüntetik meg, mintsem, hogy a tulajdonosi jussokon rést lehessen ütni.
Egy 1911-ből való, korabeli képeslapon, illetve egy szintén ezekből az évekből származó vármegye térképen is található utalás a Fertő tavon működő fürdőházra.
A történeti leírásokból azt is lehet tudni, hogy 1920-ban Balf és Fertőrákos között, valamint néhány évre rá Fertőrákoson is létesült fürdő.
A Fertő Part beruházás tervezésekor ezt a régi, mára elfeledett jellegzetes építményt álmodták vissza modern köntösben. A megújuló vízitelepen készülő új fürdőház tulajdonképpen egy olyan fa cölöpökön álló stég lesz, amelyen szívesen napoznak majd a strandra látogatók. Az új fürdőház amellett, hogy a múlt egy kis szeletét hozza vissza a tóra, hasznos funkciót is ellát majd, hiszen szélárnyékot ad majd a part közeli vízben, ahol a legkisebbek pancsolhatnak majd.
A vízitelep kialakulása
A jelenlegi fertőrákosi strand közelében az 1930-as években kezdődött az építkezés: a soproni cserkészegyesületek tagjai alakították ki a fürdő- és a csónakázó helyet itt. A vitorlásélet alapjait is ekkor tették le.
Később az 1960-70-es években a fertőrákosi vízitelep kialakítása is megkezdődött. A tómeder kotrásából származó híg iszapot a parti nádasokban helyezték el. A megszilárdult anyagot a közeli kőfejtőből származó mészkőzúzalékkal erősítették meg, így jött létre az a mesterségesen kialakított, úgynevezett szárazulat, amely területén zajlik most a Fertő Part beruházás. Ez a részt kezdetektől turisztikai, idegenforgalmi célokkal hozták létre, ráadásul hasznosítási szempontból ugyanolyan besorolású terület, mint valamennyi osztrák nyaralótelep.
A Fertő tó magyarországi szakaszának egyetlen közvetlen vízparti területén, az egykori vízitelepen évtizedek óta jelen van a turizmus és a vízisportok. A beruházás több évtizedes lemaradást pótol, a fejlesztésnek köszönhetően végre megszűnik a tó osztrák és magyar oldala közti minőségi különbség. Egységes kép és hasonló színvonalú szolgáltatások fogadják majd a jövőben az ide érkezőket.
forrás: sopronitema.hu, sopronmedia.hu, http://lazarus.elte.hu/hun/maps/1910/gonczy/sopron.htm, wikipedia.hu, Országos Széchenyi könyvtár