A XXI. század pedagógiai módszerei közt egyre hangsúlyosabb helyet kíván magának az úgynevezett élményalapú tanulás. A Fertő Part beruházás keretében megépülő Ökocentrum ilyen szempontból nagyon sok lehetőséget rejt, amellett, hogy a Fertő tó rejtett élővilágának megismerését is segíti majd. Hogy milyen is lesz a létesítmény belső tere, milyen eszközök kerültek be a kialakítási tervbe, erről is beszélgettünk a Narmer Építészeti Stúdióból az Ökocentrumban lévő kiállítás tervezőivel, Bihary Sarolta építész, belsőépítész-vezető tervezővel és Kováts Petra építésszel. Az interjút két részben közöljük, ezúttal az első részt olvashatják.
Mi volt a központi koncepciója a belső tér kialakításának? Mennyiben kap szerepet a Fertő tóra igen csak jellemző nádasok világa?
A kiállítás és az Ökocentrum belső terének kialakítása két fontos kiindulási ponton nyugszik. Egyik, hogy a Fertő, mint Eurázsia legnyugatibb sztyepptava különleges természeti és földrajzi adottságokkal bír, ez alapvetően meghatározza azt az élővilágot, amit a kiállítás bemutatni szándékozik. A másik, hogy részben a tó saját adottságainak köszönhetően, részben az elmúlt évszázadok emberi beavatkozásai következtében a Fertő jelentős része elnádasodott és mára az ország legnagyobb kiterjedésű náddal borított területévé vált.
A nádasok hangulatának megteremtése végig jelen van az épületben, az Ökocentrum a természetre helyezve a hangsúlyt kívánja bemutatni ezt a rejtett világot, ahova emberek nem juthatnak be. Rögtön a fogadótérbe érve ebbe a világba léphetünk majd be. A belső tér kialakítása nem valóságos nádast imitál, hanem annak alapvető érzésekké sűrített adaptációjával alkot környezetet. A látogatók az Ökocentrumban irányítottan haladva egy sajátos „metszetet” bejárva kaphatnak képet a Fertő-tóról és a benne, valamint a körülötte zajló életről. A fogadótér, azaz a nádas alatti szinten a víz világa tárul majd elénk, míg a nádas fölötti szinten többek között a Fertő tó különleges madárvilágába is betekintést kapunk.
Kicsit akkor nézzünk is bele ezekbe a szintekbe és abba, hogy milyen megoldások, eszközök tudják majd segíteni az ismeretátadást, a megtapasztalást?
A legmélyebben fekvő rész a vízi és víz alatti élővilággal, a halakkal és kétéltűekkel foglalkozik, emiatt vezet a terepszint alá. A lefelé haladó rámpa mellett – különböző szinteken elhelyezett – betekintő nyílásokon át a látogatók az Ökocentrum külön erre a célra kialakított kültéri medencéjébe láthatnak majd be, ahol lényegében természetesnek ható közegben mutatjuk majd be a Fertő halállományát. Az óriás akváriumban Fertő tavi víz lesz, amelyet speciális technikával, szűrőkkel teszünk olyanná, hogy még inkább láthatóvá váljon a benne élő élővilág. Nemcsak látni lehet majd a kopoltyúsokat ezen a szinten, de különböző edukatív megoldásokkal és játékokkal számos információ megtudható arról milyen a testfelépítésük, hogyan tudnak mozogni a vízben, hogyan egyensúlyoznak. A Fertő teljes halvilágába betekintést kaphatnak majd az ide látogatók. Természetesen a vizek élővilágában a kétéltűek, vagy éppen az egészen apró élőlények – például a planktonok – is szerepet kapnak épp úgy, mint az emberek a halászat hagyományainak bemutatásával.
Lépjünk akkor egy kicsit feljebb, mit kell tudni a fogadótérről?
Fontos tulajdonsága, hogy kialakítása részben átriumos, az emeleti terekből is lelátni majd, így ez a pont a kiállítás egészének összekötő eleme lesz, ahová minden téri egységből biztosított átlátás. Kiállítási szempontból ez a tér a látogató számára egy fix referencia, ahova a terek bejárása során mindig vissza-vissza tér, vissza lát, így újra lehetősége nyílik elhelyezni az újonnan szerzett információit a Fertő nagy egészének rendszerében.
És akkor induljunk is el felfelé? Mi vár ránk majd a következő szinten?
Ahogyan lentről felfelé haladunk a halláson, látáson alapuló tapasztalás mellé egyre gyakrabban kerülnek be tapintással, mozgással egybe kötött megoldások, játékok. Részben azért is, hogy tényleg élmény legyen az itt tartózkodás, amibe a mozgásos elemek (például békaugrások kipróbálása) is bele tartoznak. Az épület felső szintjén található többek között egy panoráma vetítő tér, ahol egy rövid, végtelenített filmet nézhetnek majd meg a látogatók a madarak fészkeléséről. A digitális megoldás mellé ezúttal is egy analóg eszközt is társítottunk, cseppfoteleket elhelyezve szeretnénk, ha megtapasztalnák, milyen is egy kényelmes fészekbe való megpihenés. A vetítő teret elhagyva, még továbbra is a madarak fészkeléséről, fészektípusokról és költésről szóló tematikát mutatjuk be. Imitáljuk függesztett hintával a függőcinkék fészkét, vitrinekben a nádirigó és tőkésréce fészke tekinthető majd meg.
Fontos elmondani, hogy a kiállítás során nem kerülnek felhasználásra kitömött állatok, a célunk a megtapasztalás elősegítése volt. A bekukucskálás, vagy a tapintás révén, utóbbit 3D makettek segítik majd elő.
És hogy még egy kicsit a felső szint megoldásainál maradjunk, immáron a madaraktól és a Fertő tó közvetlen környezetétől kissé eltávolodva a területen élő emlősök bemutatására is sor kerül. Olyan kiemelt fajok jutnak majd itt szerephez, mint a hód, vidra, hermelin, aranysakál, pele, denevérek és a csülkös vadak. Kialakításra kerül majd egy denevér barlang is, ahol hanghatások mutatják meg milyen, ha egy ilyen helyre ér az ember, de egy hódvár is helyet kapott a tervekben.
A tárlat lezáró terében a Fertőt, mint „irányító központot”-ot szeretnénk érzékeltetni. A rendkívül gazdag madárállománynak ugyanis csak egy kis része éli valóban egész életét a tavon vagy a tó környéki területeken, a legnagyobb részük csak a vonulási időszak bizonyos periódusait tölti itt. A kiállításnak ezen a részén a Fertőt regionális és globális kontextusában jelenítjük meg, lehetőséget biztosítva arra, hogy a látogató el tudja helyezni a tavat a világ „madárútvonal térképén”, jobban megértve ennek az egyedülálló helynek a fontosságát és tágabb kontextusát. A kiállítás legnagyobb és leglátványosabb interaktív installációjának, egy valós irányító központot imitáló berendezést, egy madármegfigyelőt terveztünk.
