Hírek

Ökocentrum: élmény és tanulás egy helyen

Folytatódik az Ökocentrum belső terét és a létesítményben elérhető edukációs megoldásokat bemutató kétrészes cikksorozatunk. Ebben a részben a tervezőkkel azt jártuk körbe, hogy a XXI. században milyen kiállítóterek tudják felkelteni a fiatalok érdeklődését, és hogy hogyan tud majd az élményalapú tanulásban nagy segítséget nyújtani az Ökocentrum. Ezúttal is a Narmer Építészeti Stúdióból az Ökocentrumban lévő kiállítás tervezőivel, Bihary Sarolta építész, belsőépítész-vezető tervezővel és Kováts Petra építésszel beszélgettünk.

A különböző tematikájú múzeumok már régóta hasznos elemei az edukációinak, az ismeretszerzésnek. Ugyanakkor azt is látni, hogy az egyre fiatalabb generációk számára a statikus kiállítások ma már egyre kevésbé vonzóak, megszólításukhoz sokkal dinamikusabb megoldásokra van szükség. Mi az Önök tapasztalata ilyen téren?

Ahhoz, hogy valami vonzó legyen, szükség van arra, hogy a tér, a kiállítási tartalom párbeszédet folytasson a látogatóval. Legyen egy kölcsönös kapcsolat csakúgy, mint az oktatásban. Ahogy a pedagógiai módszerek is ma már mások, mint több tíz évvel ezelőtt, úgy a kiállítási tartalom kommunikációjának is másnak kell lennie. Amit viszont érdemes finomítani, az az, hogy mit is értünk dinamikus, interaktív eszközök alatt. Sokan rögtön az IT megoldásokra gondolnak, és csak ezeket értik ezalatt. Ugyanakkor fontos lenne azt látnia mindenkinek, hogy az interaktivitást az adott tartalom kommunikációja teremti meg, nem pedig maga az eszköz újdonsága vagy annak használata. Ha jó kommunikációs eszközöket találunk, akkor a tartalom és a befogadó közt kölcsönhatás alakul ki. Ráadásul, ha a tartalomra összpontosítunk, akkor az eszköz feladata egy gondolat átadása, amely sokkal időtállóbb megoldásokat eredményez. Az Ökocentrum kapcsán is célunk volt egy olyan változatos látványú térsor tervezése, amely már a hangulatával is lenyűgözi a látogatót. Izgalmas helyzetekben a Fertő tó élővilágának a változatos bemutatásával, és a kiemelt pontokon innovatív technikával megerősítve történik majd az edukáció.

Korábban már mi is írtunk arról, hogy az Ökocentrum, nem csak a kiállítása révén, de egy oktatólabornak köszönhetően is hasznos része lehet az iskolai oktatásnak. Mit kell erről tudni?

Minden bizonnyal akár egy fél nap, vagy akár hosszabb idő is izgalmasan eltölthető lesz majd a helyszínen. Az említett oktatólabor a vízi világ szintjén lesz majd. Ez a hely alkalmas lesz mikroszkóp bemutatók és hasonló tudományos/oktatási célú programok lebonyolítására is. De az egész kiállítást végig kísérik azok az elemek, amik a tudásátadást, az élővilág megismerésébe való involválódást segítik majd. Természetesen több helyen pihenőhelyek is kialakításra kerültek, illetve minden olyan funkciói (például tároló rész a kabát-táska őrzött lerakására) is helyet kapott, ami komfortosabbá teszi az itt tartózkodást. Ezen felül az épület fogadótere és a vetítőtér akár szakmai rendezvények, szimpóziumok megtartására is alkalmas lehet.

A kiállítás tartalma óhatatlanul igényli a kellő szakmai ismeretet. Hogyan tudták ezt biztosítani már a tervezés, a belsőépítészeti tartalom kialakítása során?

Az elmúlt években több száz kiállítás megtervezésében tudtunk részt venni. Ezt mindig egy alapos felkészülés, a kiállítási tartalom egy bizonyos szintű megismerése előzi meg. Ez a mi egyéni felkészülésünk, majd a tárlat kurátorával, illetve számos szakértővel együttműködve kialakul egy szakmai csapat. Jelen esetben ebben részt vett természetesen a fejlesztő, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.  képviselője, a kiállítás kurátora, FERSCH ATTILA, aki a Fertő-Hanság Nemzeti Park ált. igazgatóhelyettese, de szintén részt vett a közös munkában Tatai Sándor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park tájegységvezetője, Tóth Balázs a Szent István Egyetem Halgazdálkodási tanszékének hidroökológiai referense és Mlakár Zsófia, az Egri Dobó István Vármúzeum történész-muzeológusa. Mindenkinek megvolt a maga szerepe, olyan karakterű, amiben szakmailag a legjártasabb. Volt, aki a kiállítási tartalomért felel, nekünk ennek képi ábrázolása volt a feladatunk, hogy ehhez minél hatékonyabb és kifejezőbb eszközöket találjuk, míg végül arra is oda kellett figyelni, hogy a kigondolt megoldások alkalmasak-e a látogatói figyelem felkeltésére és lekötésére, valamint a szakmai tartalom hiteles átadására. A szakmai teamben minden feladatra megvolt a kellően gyakorlott, tapasztalt szakember és természetesen az építész tervezőkkel, Tima Zoltánnal és kollégáival is folyamatos volt az egyeztetés. Így véglegesedett közös munka eredményeként az Ökocentrum kiállítási tartalma és belterének világa.

Végül egy utolsó kérdés, hogy látják mekkora az igény ma azokra a létesítményekre, amelyek az élményalapú tanulást is biztosítva, a kiállító terek új generációját képviselik?

Azt tapasztaljuk, hogy a múzeumokkal, illetve a muzeális tartalmat bemutató intézményekkel kapcsolatban még mindig van a társadalomban egyfajta rossz konnotáció. Lelassulást, statikusságot kapcsolnak ezekhez a helyszínekhez. Mindamellett, hogy valóban vannak még ilyen intézmények, sokszor csak a lehetőségek híján nem tudnak fejleszteni, szerencsére azt is látjuk, hogy egyre inkább azon kiállítások kerülnek előtérbe, ahol az interaktív megoldások dominálnak. Az élmény központúságnak ezekben az intézményekben továbbra is az edukációra, mint feladatra kell alapulnia. Ennél fogva valamiféle lelassulásra azért szükség van, hiszen ezeknek a létesítménynek a tudás, ismeretátadás a célja, és nem vidámparkok kívánnak lenni.

Úgy látjuk az emberekben van egy természetesen igény a minket körülvevő természet megismerésére, megtapasztalására. Ezért különösen érdekes lehet látogatói szempontból az a helyszín, ami az élővilággal foglalkozik. A Fertő tavon viszonylag kisebb terület látogatható a közönség által; az élővilágban gazdag részre csak korlátozottan lehet bemenni. Az Ökocentrumban különböző izgalmas szempontok szerint lesz pontosan ennek a világnak a megismerésére lehetőség.