A Fertő tavi vízitelep komplex fejlesztését már a kezdetektől, az első terület-előkészítő munkálatoktól szigorú természetvédelmi monitoring kíséri. Ennek lényege, hogy a területen jellemző élővilág egyes elemeit folyamatosan vizsgálni kell a hatóság által jóváhagyott kutatási terv alapján. Az ökológiai monitoring folyamatáról Dr. Szabó Sándor természetvédelmi szakembert kérdeztük.
A fejlesztés egy mesterségesen kialakított területen, egy szárazulaton zajlik. A beruházás bár védett természeti terület, de a magyar és az osztrák nemzeti park által egységesen használt úgynevezett szolgáltató övezetbe esik (erről már korábban írtunk is). Ez azt jelenti, hogy ebben a zónában – és csak itt – engedélyezett a turisztikai hasznosítás. Az élővilág megóvására azonban itt is oda kell figyelni. Ezt szolgálja az úgynevezett természetvédelmi monitoring.
A beruházás nagysága okán a Természetvédelmi Hatóság egy ökológiai megfigyelőrendszer, azaz egy ökológiai monitoring végzését írta elő. Ennek több összetevője van. Az a lényege, hogy a területet jellemző élővilág egyes elemeit külön vizsgálni kell a hatóság által jóváhagyott kutatási terv alapján – hangsúlyozta Dr. Szabó Sándor.
Az beruházáshoz kapcsolódó monitoring folyamatát részletezve a természetvédelmi szakértő elmondta: először egy alapállapotot rögzítettek a 2017-2020-as évekre vonatkozóan. A részletes előkészítő munka korábbi kutatási eredmények, irodalmi adatok, valamint a saját kutatások alapján indult és a területen előforduló teljes élővilágra kiterjedt. Rögzítették a növényvilágra jellemző adatokat. Ennek részeként feltérképezték az invazív, azaz tájidegen növények – mint például az ezüstfa, a fehér akác, a magas aranyvessző és a parlagfű – előfordulási helyeit.
Ezzel párhuzamosan az állatvilágot is vizsgáltuk, elsősorban a hüllőket, a kétéltűeket, a madarakat és a kisemlősöket. Tettük ezt a korábbi gyűrűzések eredményei és saját megfigyelések alapján. Nemrégiben a természetvédelmi monitoring keretében a békák, hüllők megóvása érdekében például hüllőterelő falat építtettünk végig a bekötőút mentén. Erre azért van szükség, mert meg kell akadályozni, hogy a hamarosan nagy számban meginduló békák az úttestre jussanak – magyarázta a természetvédelmi szakértő.
A monitoring fontos része a vízi élővilág figyelemmel kísérése is, ezért a halakat külön vizsgálja a szakmai csapat. A kivitelezési munkálatok elindulását követően a kutatási terv szerint rendszeresen ellenőrzik az élővilág állapotát, ugyanazokat az előfordulásokat és állatcsoportokat vizsgálják meg, amelyekről az alapállapotot is rögzítették.
Ki kell emelni, hogy mivel a vízben is folynak kiegészítő kotrási munkálatok, ezért a Vízügyi Hatóság egy vízminőség monitoringot írt elő. Ennek részeként bizonyos paramétereket hetente, míg másokat kéthetente vizsgálunk – tette hozzá Dr. Szabó Sándor.
A természetvédelmi szakember elmondta: a költöző madarak megóvására is kiterjed a monitoring. A szakértő szerint a jelentős gépi munka és a forgalom miatt a költöző madarak várhatóan átmenetileg nyugodtabb táplálkozó helyeket keresnek majd. A visszatérő fecskék számára fecske műfészektelep létesült.
Több ezer hektárnyi területen vannak érintetlen nádasok a tavon. A nádi énekesmadarak ezeket a belső, védettebb részeket fogják elfoglalni. Jellemzően a korábbi években sem fészkeltek itt a fejlesztési munkálatokhoz közelebb eső részeken, mert akkor is forgalmas, zajos strandterület volt ez, ahová nem szívesen jöttek a madarak fészkelni, hiszen több ezer hektár érintetlen nádas van a környéken. A kivitelezési munkálatokkal járó zaj miatt a következő időszakban is ezt várjuk – összegezte a természetvédelmi szakértő.
Dr. Szabó Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy kiemelten fontos az út mellett nagy számban megfigyelhető nyári ludak védelme. A friss tavaszi zöld gyepre ugyanis szívesen jönnek majd ki legelni a kislibák. Ezért már korábban több helyre táblákat helyezett ki a nemzeti park igazgatóság, illetve felhívták a teherautó-sofőrök figyelmét is a madarakra, az óvatosabb, fokozott figyelemmel járó közlekedés fontosságára.