Hírek

Vizes élőhelyek világnapja

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja. 1971-ben ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelme érdekében. A jeles nap alkalmából érdemes áttekinteni hogyan is kapcsolódik ez az egyezmény a Fertő tóhoz. A napokban jelent meg Szarka László Csaba, geofizikus-mérnöknek, az MTA rendes tagjának cikke a Magyar Hírlap online felületen. Az összefoglaló anyag számos kérdésre választ ad.

A Fertő tó története több tízezer évre nyúlik vissza. Mai területének mintegy 76%-a (cc. 240 négyzetkilométer) Ausztriához tartozik, a fennmaradó mintegy 24% (cc 75 négyzetkilométer) a magyar rész. AZ UNESCO által megítélt világörökségi védelmet, mint kultúrtáj kapta a Fertő, és a magyar és az osztrák részre együttesen vonatkozik. A tó magyar térrészének 80 százaléka, 60 négyzetkilométer nádas terület.

Fontos látni, hogy a Fertő Part beruházás a Fertő azon részét érinti, ami egy mesterségesen kialakított szárazulat. A fejlesztés semmilyen módon nem sérti a védett természeti élővilágot. Sőt – szabályozott és kontrollált módon – olyan helyre irányítja és koncentrálja a teljes magyarországi Fertő-szakaszon a turizmust, ahol évtizedekkel a ramsari területté való nyilvánítás (1989) előtt is, már a hatvanas évektől létezett engedélyezett vízisporttelep és kikötő.

De hogy hogyan is kapcsolódik a Ramsari Egyezmény a fejlesztéshez? A beruházással érintett terület a tó egységes kijelölése és kezelése érdekében került be a nemzetközi megállapodással érintett területbe. Érdemes figyelembe venni azt, hogy a Fertő tavi bioszféra-rezervátum UNESCO által elfogadott kezelési terve és zonációja szerint a fejlesztés által érintett területek a pufferzónába tartoznak, ahol szabályozott mértékben folyhat emberi tevékenység. Ezeken a területeken fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus elősegítése. Ez utóbbinak fontos része a Fertő rejtett élővilágának megismertetése, ezt a célt szolgálja majd többek között a 12 hektáros Ökopark, és az Ökocentrum is.

Arról egyébként, hogy a beruházás hogyan érinti, sőt érinti-e egyáltalán a Ramsari Egyezményt még 2019 nyarán készített – alapos előtanulmányokon és helyszíni szemlén alapuló – állásfoglalást a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága (REMNB). Ebben egyértelműen az áll, hogy a Fertő ramsari terület magyarországi részén a terület ökoszisztémájában, annak természeti értékeiben ökológiai jellegváltozás nem következett be, nem is várható. Szintén az állásfoglalásban szerepel az is, hogy a tervezett fejlesztésnek sem környezet, sem természetvédelmi szempontból nincs jelentős káros hatása, sőt, a beruházás során megvalósuló bizonyos műveletek (például a csatornák kotrása és ezáltal a nádasok jobb vízellátásának biztosítása) segítik és erősítik a természetvédelmi kezelő Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkáját és a területen eddig végzett természetvédelmi rekonstrukciós beavatkozásokat.

Fentebb már szó volt róla, hogy a beruházás abból a szempontból is a tó és annak természeti értékeinek védelmét szolgálja, hogy szabályozott-kontrollált módon egy helyre koncentrálja a turisztikai forgalmat, ezzel is mentesítve a tó többi részét az idegenforgalmi nyomás alól. Ezt a tényt a szakmai állásfoglalás is megerősíti, hiszen úgy fogalmaz: a Bizottság továbbra is szükségesnek látja, hogy a lehetőséget kapjon a helyi lakosok és az ide látogató turisták, horgászok, sportolni vágyók igényéinek kielégítése, ehhez pedig a korszerű követelményekhez igazodó infrastruktúrát kell kialakítani. Ez a megoldás hozzájárul ahhoz, hogy a Fertő valóban értékes területein a természeti értékek megőrzésének lehet alárendelni a kezelést, mivel nem nehezedik rájuk ez a turisztikai nyomás.

Szarka László Csaba, geofizikus-mérnök cikkében még arra is választ talál az olvasó, hogy vajon nagyságrendileg milyen mértékben érinti a fejlesztés a Fertő magyar területét. A beruházási terület 52 hektár, ez a 75 négyzetkilométeres (7500 hektáros) magyar rész 7 ezreléke. Ráadásul a fejlesztés következtében a terület mintegy 70 százaléka a jövőben is zöld felület marad.

forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20220201-ferto

Betűméret
Kontraszt